Ahogy közeledik az október 10-i nap, úgy körvonalazódnak az új Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozásának részletei. A legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint például eddig a napig biztosítani kell az új ügynökségnek a költségvetési forrásokat és infrastrukturális feltételeket. Egy szerdán megjelent rendeletből pedig kiolvasható, hogy minden jelenlegi szerződésre rálátást kap a hivatal.
Október 10-től megkezdi működését a Nemzeti Kommunikációs Hivatal - közölte a Kormányzati Információs Központ. Az új állami szerv fő feladata a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseinek összehangolása és ellenőrzése.
Hétfői döntésével a kormány ismét megcsapolta az idei költségvetés általános tartalékát. A Miniszterelnökség ezúttal 543 millió forintot kapott dologi kiadásokra. Gyűjtésünk szerint már csak 6 milliárdot költhet el ebből a tartalékból a kormány.
A közelmúltban Rogán Antal Fidesz frakcióvezető már előrevetítette, egy szombati makói céges eseményen pedig Lázár János már be is jelentette, hogy a kormány döntött a nemzeti közműszolgáltató felállításáról. Az új cég már 2015-től piaci körülmények között áramot, gázt és távhőt fog szolgáltatni.
"Ha az előző négy évet forradalomnak neveztük, akkor egyszerűen nincs elég erős kifejezés arra, ami most következik" - számolt be a hvg.hu-nak egy a Miniszterelnökségen belüli tervezése rálátó forrás. Elmondása szerint a miniszterelnök alig várja, hogy túl legyenek az önkormányzati választásokon, és a kormány megkezdhesse a több területet érintő legújabb nagyszabású átalakításait.
Elkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Orbán Viktor napirend előtti felszólalását követően az ellenzéki képviselők aktuális témákban tettek fel kérdéseket a kormánynak az interpellációk során. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az orosz-ukrán válsággal kapcsolatban is nyilatkozott.
Az élelmiszeripari feldolgozás támogatásában az Európai Unióban példátlan eredményt sikerült elérnie a magyar tárgyalódelegációnak a 2014-2020-as ciklusra vonatkozóan, a kkv-knak visszatérítendő támogatásokra kell felkészülnie, a szálláshely- és wellness fejlesztéseknél pedig kizárólag ilyen konstrukciókban juthatnak pénzhez a pályázók - többek között ezekről beszélt az 52. MKT Közgazdász Vándorgyűlés keretében tartott előadásában Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a tárca arra törekszik: október második felében be tudják nyújtani a végleges Operatív Programokat a Bizottságnak, és azokat fogadja el Brüsszel az év végéig. Ebből következően tehát ősszel lehet már néhány pályázati felhívás (elfogadott OP-k nélkül is), de mivel ezeknél a magyar költségvetés futja a kockázatot, így az igazi "pályázati roham" majd csak téltől várható. A Dányi által elmondottakból az is következik, hogy eldőlhetett a Lázár-Tarlós csörteként jelentkező vita, hiszen alig lehetett feljebb tornászni a központi régiónak szánt forráskeretet, így a nagy közlekedésfejlesztési beruházások forrása továbbra is kérdéses. A csörte hátteréről a napokban már írtunk:
Az Európai Bizottsággal múlt pénteken megkötött Partnerségi Megállapodás összesen 34,5 milliárd eurónyi fejlesztésről szól - jelentette ki tegnap reggeli interjújában Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az összeg első ránézésre meglepően nagynak tűnt, hiszen a pénteki brüsszeli közleményből csaknem a paksi beruházás összegével, mintegy 9 milliárd euróval kisebb összeg derült ki. Utánakérdeztünk a Miniszterelnökségen a pontos számoknak, és kiderült, hogy valóban a nagyobb szám a helyes, ha a mezőgazdaságnak járó közvetlen támogatásokat is beleértjük az összes támogatásba. A tárcától kapott számok egyébként jól megvilágítják annak hátterét is, hogy a sajtóban megjelent friss hírek alapján miért lehet feszültség Lázár János és Tarlós István főpolgármester között.
A kormány 2015. január 1-jén elindítja az Államreform 2 nevű programot, amelynek része lesz az úgynevezett állami rezsicsökkentés, vagyis az állami szolgáltatások díjának csökkentése, továbbá a köztisztviselői életpályamodell kialakítása - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek adott interjújában. Lázár János a programot "bürokrácialebontó csomagként" jellemezte, amely rövidebb általános ügyintézési határidőket, egyszerűbb ügyintézést tesz majd lehetővé a kormányablakoknál, amelyeknél univerzális szolgáltatásokat lehet majd elérni.
Frappáns válasz az Európai Bizottság részéről, hogy miközben vannak olyan politikai erők, amelyek Magyarország elleni uniós szankciókat sürgetnek, addig a bizottság most 34,5 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg a magyar kormánnyal a Partnerségi Megállapodás keretében - nyilatkozta ennek apropóján az MTI-nek Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez az összeg és a hozzá szükséges önerő nagyságrendileg 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent 2020-ig. A 34,5 milliárd eurónyi támogatási összeg meglepően nagy, egy paksnyi beruházással nagyobb annál, mint ami a pénteki brüsszeli sajtóközleményben összesen szerepelt a 2020-ig járó magyarországi támogatások kapcsán.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Brüsszelben kért meghallgatást, mert az Európai Bizottság igen magas, 25%-os korrekciót vetne ki hazánkra az aszfaltügy miatt - számol be a 444.
Az autóhiteleseket épp úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket - mondja Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai azonban csak első ránézésre egyértelműek - valójában továbbra sem tudni, ezeket is bevonnák-e a (kedvezményes árfolyamú?) forintosításba. Varga Mihály reggeli rádiónyilatkozata pedig még tovább növelte a káoszt.
Taktikát váltott az EU-források nagy részének elosztása felett "őrködő" Miniszterelnökség, mivel egy tegnapi sajtójelentés kapcsán Lázár János utasította a Magyar Államkincstárt, hogy küldjék ki az elmúlt negyedév uniós támogatással kapcsolatos számláit - írja a 444.hu. A portál információi szerint Brüsszel mérlegeli, hogy ezeket kifizeti-e.
Lezárulóban van az Európai Bizottság és Magyarország között a következő 7 éves uniós költségvetési ciklussal összefüggő Partnerségi Megállapodás megtárgyalása, így nincs akadálya annak, hogy a dokumentumot a következő egy hónapban alá tudjuk írni - jelentette be a mai, elsősorban agrárjellegű és belpolitikai témákat taglaló sajtótájékoztatón Lázár János.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel ezentúl a postaügyért és a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó jogszabályok kidolgozásáért, és további intézmények kerültek irányítása alá, köztük a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Az erről szóló jogszabály a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a TV2 csütörtök esti híradójában megerősítette, nem terveznek különadót kivetni az útépítő cégekre. Azt mondta, a magyar kormány megvédi a magyar cégeket, de csak azokat.
A reklámadóról, az RTL Klub erre adott reakciójáról, 2015-ben esetlegesen bevezetendő új adókról beszélt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Napi Gazdaságnak adott interjújában. A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány nem hátrál egy centit sem, elképzelhető az is, hogy emelik az adót.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki a kormány a 2014-2020-as programozási időszak tervezésének koordinációjáért felelős uniós főtárgyalónak. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte határozat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg.
A Népszabadság információi szerint az Európai Unió nem fogja hagyni a fővárosi közlekedési beruházások Lázár János által javasolt leállítását. A kormány által benyújtott projektlistáról Brüsszel választja ki azokat, amelyekre a kohéziós alapból forrást biztosít, így a főváros csak annyit tud tenni, hogy eléri, hogy a budapesti közlekedési beruházások mindenképp rajta legyenek ezen a projektlistán. Bár a legkritikusabb állapotban a Tarlós István által is "felkarolt" 3-as metró van és ennek a vonalnak a felújítása a leginkább elhalaszthatatlan, nem feledkezhetünk el arról sem, hogy számos egyéb projekt sorsa is kétségessé vált, melyek nélkül nem beszélhetünk egy fejlődő fővárosról.
Megszólaltak az illetékesek a budapesti uniós projektek esetleges elvonásának ügyében. A fő kérdés természetesen a 3-as metró felújítása, hiszen ez már nem halasztható tovább. Tarlós István főpolgármester szerint nem vonhatók el Budapest közlekedési fejlesztési forrásai és bízik abban, hogy a kormány és a városvezetés együtt megoldja a forrás előteremtésének ügyét. Lázár János - aki a Miniszterelnökség vezetőjeként felel mindenért, ami uniós forrás - viszont csak annyit közölt, hogy a kormány a felújításra garanciát vállalt és támogatja. A forrás előteremtésének konkrét módjáról azonban nem beszélt.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
